Metropolis FRPG - DC Univerzumon alapuló FRPG
Üdvözlünk Metropolisban! Ha most jársz itt először kérjük olvasd el oldalunk megújultSzabályzatát vagy regisztrálj, hogy betekintést nyerhess a város nyüzsgő életébe, a hősök és a legnagyobb gonosztevők Világába! Reméljük, hogy hamarosan játékosaink között tudhatunk Téged is megújult oldalunkon, ahol most már korlátlanul válogathatsz a DC Univerzum hősei, gonosztevői között és bemutathatod az életüket a Te nézőpontodból Smile!

FIGYELEM: Most DC Univerzumos karakter indításakor "ajándékot" adunk Smile! Eldöntheted, hogy értékes eszközökre beváltható pontokat szeretnél kapni, vagy felruháznád a karakteredet egy plusz képességgel!

Bryan Torres

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down

Bryan Torres

Témanyitás by Vendég on 2011-12-07, 21:18

Név: Cholo Bryan Torres alias A Nomád (nevét onnan kapta, hogy sosem töltött egy helyen huzamosabb időt ha bérgyilkosként dolgozott éppen)
Születési hely/idő: 1986, július 9, Smallville
Kor: 24
Nem: Férfi

Kaszt: Bérgyilkos, de amikor hosszabb időre egy küldetésre megy akkor az adott városba valamilyen harcművészetet oktat, hogy elfedje valódi célját. Harmadik munkaként néha kilövő, ami azt jelenti, hogy problémás vadállatokkal leginkább ragadozókkal és ezen belül is emberevőkkel végez. Ehhez nem kell külön végzettség egyszerűen ismerik, és ezért hívják. Ez a munka arra is alkalmas, hogy elbújhasson hisz az ilyesmi sokszor hónapokig is eltart mellesleg új alakokra is szert tehet. Vonzzák az illegális küzdősport események is, vagyis a tiltott meccsek. Ha van, ilyenre lehetősége sose hagyja ki.

Faj: Meteorfertőzött ember

Oldal: Semleges

Képesség. Bryan képes rá, hogy felvegye azon állatok alakját, amelyeknek már sikerült megszereznie a vérét (benne a DNS-ükkel). Ezek a következők: Farkas (fekete-fehér), Leopárd, Karvaly. Képes részleges átváltozásra, ami szemét és fogait érinti, valamint karmokat tud növeszteni, ami közelharcban felbecsülhetetlen érték. Szemeivel képes a sötétben is látni. Jártas a Capoeirában valamint a késsel és egyéb szúrófegyverekkel vívott harcban is. Bár munka közben inkább az alakváltáshoz folyamodik. Az egyetlen dolog, ami utalhat rá az szemének sárgás villogása, amikor fény éri. Gyorsan tanul.

Kinézet: Bryan kb.186 cm magas, barna szemei vannak megnyugtató tekintettel, a haja sötétbarna és mindig rövidre vágva hordja, általában nincs szakálla és bajusza, de néha megnöveszti. Kapucnis pulóvert szokott hordani, farmerral valamilyen sportcipővel és egy fekete bőrkabáttal, aminek prémes széle van.

Jellem: Bryan barátságos, de alapjában véve visszahúzódó és bizalmatlan. Intelligens, jó beszélgetőpartner. Bejárta már szinte az egész világot és rengeteg témában tájékozott. Mély nyomot hagyott benne, hogy kiskorában apja és testvére elűzte otthonról a képessége miatt és nagyrészt ők felelősek azért, hogy Bryan rossz társaságba keveredett és végül erre a pályára lépett. Amikor egy új városba megy, igyekszik összebarátkoznia az otthona közelében élőkkel, de csak annyira amennyire szükségesnek tartja. A környezetében élők számára egy kedves, segítőkész srác, aki szinte semmit se árul el magáról. Egyedül él (bár sokszor nagyon vágyik egy társra, egy barátnőre) és azzal fedi el igazi munkáját, hogy elkezd Capoeirat oktatni. Ha van a környéken valamilyen kávéház vagy kocsma oda rendszeresen betér és igyekszik valamilyen kapcsolatot tartani a helyiekkel, hogy ne keltsen gyanút senkiben. A munkájában pontos és könyörtelen maximálisan kihasználja a képessége adta lehetőségeket. Ez avatja őt a földkerekség egyik legkeresettebb bérgyilkosává. De alapjában véve nem ördögien gonosz, amit az is bizonyít, hogy már több emberevővel végzett legfőbbképpen Indiában, amik a különböző falvak lakosait sanyargatták sokszor éveken át, de úgy gondolja, hogy ez az egyetlen módja, hogy valamilyenfajta életet tudjon élni ezzel a képességgel.

Előtörténet:

1986, Július 9-én született Smallville városában egy máltai származású család második gyermekeként. Apja Terrence D’agostino rendőr, anyja Kelly Torres titkárnő a bátyja pedig Stephen D’agostino. Bryan apja mindig is Stephent szerette jobban. Bryan inkább konc volt a nyakán és még, anno amikor az anyja terhes volt vele azt akarta, hogy Kelly vetesse el a magzatot, de ő erre nem volt hajlandó és végül Terrence is beletörődött a dologba bár nem szívesen. A kis Bryan élete normálisan telt az 1989-es meteorzáporig. Ekkor édesanyja meghalt miután egy meteorkő hozzá túl közel csapódott be. Bryan is vele volt és ő ugyan túlélte a becsapódást, de a meteor maradványai egy kis időre elborították. Nem esett komolyabb baja viszont nagy mennyiségű kriptonit sugárzás érte (bár erről akkoriban még nem tudtak). A tragédia után apjával és bátyjával elköltöztek Snallvilleből. Montanába, Miles Citybe költöztek.

8 évvel a tragédia után a családfő úgy gondolta, hogy egy közös kempingezés jót tenne a családnak ezért együtt elutaztak a Yellowstone Nemzeti Parkba egy pár napra. Eleinte jól is ment minden, de a 3. éjszaka egy éhes farkas lopódzott Bryan sátorához és megpróbálta elvonszolni a fiút. De Bryan karakánul küzdött és az állat végül elengedte. A fiú súlyos sebeket szerzett a nyakán, a karján és a vállán, de túlélte a találkozást. Ám ezután ágynak esett és kórházba is kellett szállítani. Hatalmas fájdalmai voltak, magas láza és a teste mintha néha deformálódott volna. Már mindenki a legrosszabbtól tartott amikor Bryan hirtelen jobban lett. A vizsgálatok mindent rendbe találtak és hazaengedték.
Csakhogy senki se tudta, hogy most kezdett el kifejlődni Bryan különleges adottsága az alakváltás, ami a meteoreső óta fejlődött benne és a farkas harapása volt a katalizátor, ami beindította. De a fiú még kicsi volt és nem tudta irányítani az alakváltást. Nem sokkal az után, hogy kiengedték a kórházból Bryant a bátyja nagyon felmérgesítette. A srác rosszul lett és beindult az átváltozás. Bryan átalakult farkassá majd kis híján végzett Stephennel és az apjával is. A család megrettent ettől és végül is a legegyszerűbb módot választva elkábították, kocsiba dobták majd miután átkocsikáztak Idahon és Oregonon kidobták Kaliforniába. Ők ezután, nyugodt szívvel hazaautóztak és odahaza azt mondták, hogy Bryan reggel elindult az iskolába, de nem jött már haza. Ezután ők ismét továbbköltöztek nehogy Bryan valaha is újra rájuk találhasson.

Eközben Bryannek még itt a napfényes Kaliforniában is vajmi kevés esélye volt az életben maradásra ám nem várt segítséget kapott. Los Angeles utcái már ekkor is tömve voltak a különféle utcai bandák (MS-13, 18-asok stb.) tömegével. És ezek folyamatosan toborozták a tagokat. Bryant az MS-13 fogadta tagjai közé. Ez a banda drogkereskedelemmel foglalkozott és szüntelen háborúkat vívott a riválisokkal szemben. Bryan gyorsan beilleszkedett új „családjába”. A rengeteg bandaháború miatt az MS soraiba edzett harcosok is tartoztak, akik magas szinten műveltek olyan harcművészeteket, mint a Capoeira és a Kick-Boksz. Bryan a Capoeirat elsajátította az 5 év alatt egy egész jó szinten, valamint a banda akkori kinevezett bérgyilkosától (ő Bryant szánta az utódjául) megtanulta a késsel való küzdelmet és az alapvető lőfegyverek használatát miközben a magasabb rangú, veterán tagok elintézték számára a papírokat kapcsolataik révén így lett Bryanből Cholo és mellé új vezetéknévként anyja leánykori nevét a Torrest kapta. Bryan iskolába is járt így szert tett arra a tudásra, ami a képességének megértéséhez kellett. Értelmes gyerek révén gyorsan rájött az összefüggésekre valamint meg is tanulta uralni a képességét. Immáron szándékos alakváltó lett. Ezután, szerezte a karvaly alakját mondván, hogy utolsó menekülési lehetőségként még jól jöhet. 5 évig remekül ment a sora és Bryan mindig bizonyított, amikor kellett. De ennek ellenére is magának való maradt. Túlságosan mély nyomot hagyott benne az, ahogy tulajdon családja elbánt vele és ezt sose heverte ki. Mindig az jutott eszébe, hogyha az anyja élt volna ő nem engedte volna, hogy ezt tegyék vele. De ettől függetlenül elégedett volt a sorsával és úgy gondolta, hogy annak kell örülni ami, van. Ám Bryan „idilli” élete fölött sötét fellegek gyülekeztek. Egy rivális banda egy éjjel rajtaütést intézett Bryan csoportja ellen és szinte mindenkit megöltek. Alig páran (köztük Bryan) élték túl a támadást és ők közös megegyezéssel végül úgy döntöttek, hogy szétszélednek Valakik csatlakoztak az MS egy másik csoportjához de Bryan külön utakra lépett.

Ettől kezdve számítja Bryan bérgyilkos pályájának kezdetét. Kihasználta az alakváltó képességét és váltogatva állati alakjait átszökött Bolíviába. Sokszor pihent és általában visszaváltozott emberré útközben, hogy valami élelmet szerezzen, de ha nem volt más, akkor farkas alakban tizedelte a háziállatokat. Az út nagyon kimerítette. De itt megtalálta a számítását. Alulról kezdte sima utcai bérgyilkosként, akihez bárki odamehetett és 20-30 bolívianóért (Bolívia hivatalos pénzneme az értéke kb. 1 dollárnak felel meg) felbérelhette. A híre gyorsan terjedt és elkezdett felemelkedése a nagyok közé. Végül Bolívia legnagyobb Drogkartelljének szolgálatában állt. Innentől kezdve élete újra visszatért a „régi kerékvágásba”. Jelentős jövedelemre tett szert mivel nem pazarolta pénzét. Így telt el 2 és fél év. Ezután, Bryan úgy gondolta, hogy megérett arra, hogy függetlenítse magát. Időközben már megtapasztalta képességének működését és rájött arra is, hogy miként tehet szert új alakokra. Ez bonyolultabb, mint azt először gondolta. Ő sokáig úgy hitte, hogy a dolog úgy működik, hogy ő rágondol az adott állatra és felveszi az alakját. Nos, a dolog huzamos idő után se működött ezért Bryan nekilátott újragondolni a dolgokat. Összerakta a történéseket és végül arra jutott, hogy az állat DNS-éhez kell hozzájutnia. Ezt azzal teheti meg a legkönnyebben, ha a véréhez vagy a nyálához jut. Képessége sajátos kompatibilitást mutatott az állati DNS-sel és képes volt beépíteni a saját genetikai felépítésébe. Ám egy új alak felvétele mindig azzal járt, hogy pár napra ágyhoz szögezte Bryant aki ilyenkor a poklok poklát élte meg. Ezért limitálta azt, hogy mely állatok alakját „szerzi meg”. Végül is az amerikai kontinenstől kapta a farkas és a karvaly alakját. Ekkor már elmúlt 18 és úgy döntött, hogy ideje váltani. Végzett a drogkartellel majd angolosan elhagyta Bolíviát minden eddig összegyűjtött pénzével együtt. Volt főnökének utódja nem üldözte, mert örült, hogy végre ő került nyeregbe és amúgy is félt Bryantől. Bryan ezután megfordult a világ több pontján.
Járt Európában ahol dolgozott a szicíliai maffiának és megfordult a francia valamint az angol és az orosz alvilág magasabb köreinek szolgálatában is. Thaiföld következett. Bangkok a bűnözés melegágya volt így bőven talált magának munkát és szépen eléldegélt, de ő világot akart látni. Kereste a helyét a világban.

Ezután utazott Indiában ahol egy újfajta munkára kapott rá. A kilövésre. Méghozzá emberevők kilövésére, ami rendkívül jövedelmezőnek számított mivel a kormány általában mindenáron meg akart szabadulni ezektől a rendellenes állatoktól minél hamarabb. Amikor érkezett akkortájt 3 emberevő is garázdálkodott Indiában: 2 tigris és egy leopárd. Mivel a leopárd okozta a legtöbb problémát így Bryan úgy döntött, hogy először vele számol le. Mellesleg már érlelődött benne a gondolat, hogy meg kéne szereznie a leopárd alakját hisz ezzel az alakkal szint minden ajtó megnyílik előtte. De volt egy feltétele: mivel gyerekkorában Jim Corbett emberevőkről szóló könyvei a kedvenc olvasmányai voltak azok nyomán indult el a küldetésre és Corbett egyik alapszabálya mindig az volt, hogy rajta kívül senki se vadásszon vele egy időben. Ki szeretné, ha agyonlőnék miközben az emberevő után cserkészik? Ettől eltekintve bár semmit sem tudott az állatról és annak vadászatáról a Corbett könyvekből szerzett információkon kívül bízott benne, hogy állati képességei pótolják ezt a hiányt. Viszont mint arra később fájdalmas tapasztalatok árán rájött a képességei semmit sem érnek, ha közben lankad a figyelme. Ugyanis egy héttel azután, hogy megérkezett egy meredek vízmosás szélén rábukkant a leopárd lábnyomaira. A környékbeliektől már tudta, hogy egy jól fejlett hím leopárdról van szó és már a lábnyomot is ismerte. Ezeket vizsgálgatta, de közben lankadt a figyelme és mikor rájött, hogy ezek a nyomok még frissek már majdnem késő volt. Az életét csak az mentette meg, hogy mikor a leopárd ugrott ő akkor állt fel és így az a nyakszirtje helyett a vállát kapta el. Ennek nyomait a mai napig viseli. Mindkét vállán hosszú hegek vannak a leopárd karmaitól valamint a nyaktőnél egy forradás ahol a leopárd belémart. A másik dolog, ami megmentette az volt, hogy mindketten legurultak a meredek vízmosáson és a vízbe zuhantak. A leopárd ekkor elengedte és inkább elmenekült. Bryan 3 hétig volt kórházban, de nem adta fel. Utána 3 hónapon át folyamatosan vadászott a leopárdra viszont az éjszakákon át való gubbasztás a fákon valamint az állandó elázás és erős szél erősen elhasználta a szervezetét nem beszélve a folyamatos idegi stresszről hisz mégiscsak egy rutinos emberevőt üldözött és szinte állandóan magán érezte a ragadozó figyelő tekintetét, amikor a dzsungelt járta és főleg éjszaka, amikor lesben állt az alkalomra várva, hogy végre golyót ereszthessen ellenfelébe. Maláriás lett és majdnem egy hónapra ágynak dőlt. De miután felépült ismét a ragadozó nyomába eredt és végül nem várt lehetőség hullott az ölébe. A leopárd szétmarcangolt egy férfit és a testet kb. 2 mérföldre vonszolta a falutól egy sűrűs erdős részen található tisztásra. Bryan ott találta az a leopárdot, ami békésen szunyókált egy kidőlt fatörzs mögött. Egy golyóval eltörte a lábát és így a még élő állattól szerzett vért, amit aztán később magának injekciózott be. Így, tett szert a leopárdalakra. Egy csapásra hős lett és az indiai sajtó tele volt a sikerével hisz előtte már többen elbuktak a leopárd elejtésében és többen az életükkel fizettek a dzsungelben elkövetett hibáikért. Ezután ígéretéhez híven a két tigrissel kellett végeznie. Új tapasztalatokkal a zsebében a két állattal összesen 4 és fél hónap alatt elbánt. Ezután Ausztráliába ment ahol 1 évig Sydneyben élt és dolgozott. Ezután visszatért Keltre. Fél évet töltött Kínában (Sanghai, Peking, Canton) ahol a Triádnak dolgozott és ezután másfél évre Japánba ment. Itt a Jakuzának melózott. Ekkor már 23 és fél éves volt. Jól érezte magát a Távol-Keleten, de a múlt emlékei még mindig gyötörték és érezte, hogy valami hiányzik az életéből. Ezután, úgy döntött, hogy szembenéz saját démonaival és visszatér Smallvillebe. A városba néhány dolog megváltozott mióta utoljára itt járt. Úgy határozott, hogy Capoeira edzéseket fog tartani fedő sztoriként. Persze régi munkájáról se mondott le és minden bizonnyal meg fog fordulni a metropolisi alvilág sűrűjében, de úgy döntött, hogy végre szeretne legalább részben normális életet élni és esetleg párt találni. Bár az utóbbi minden bizonnyal döcögős kezdetnek nézhet, elébe mivel ebbe nem sok gyakorlata van.

Megérkezése után Metropolisban telepedett le mivel még nem érzett magában elég erőt ahhoz, hogy Smallvilleben telepedjen le. Viszont a városba már ellátogatott és rögtön anyja sírjához ment amit nagyon régóta nem látogatott meg. Itt viszont összefutott az apjáékkal. Nagyon nagy önuralomra volt szüksége, hogy futni hagyja őket, de meghagyta, hogy ha még egyszer összefutnak akkor nem lesz ilyen szerencséjük. Ennek levezetéseként megritkította az egyik helyi farm állatállományát egy tehénnel és egy kutyával. A következő kellemetlen meglepetés az volt amikor kiderült, hogy Lex Luthor eltűnt mint szürke szamár a ködben. Ez azért érintette rosszul mivel ideérkezésekor arra számított, hogy majd Lex Luthor el tudja látni megbízásokkal. De mivel ez a lehetőség is kibukott így maradt a Capoeira edzések tartása. Itt ismerte meg Lana Langot ami ami viszont eddig visszatekintve az első pozitívum ami eddig érte mióta ideérkezett.



Vendég
Vendég


Vissza az elejére Go down

Re: Bryan Torres

Témanyitás by Lois Lane on 2011-12-17, 20:55

Privátban beszélgettünk már arról, hogy elég "táp"-ra sikerült megalkotni Bryan karakterét, gondolom emlékszel Smile!

Az előtörténet, csakúgy, mint Mr. Evens esetében itt is tartalmaz egy-két kusza mondatot, szóismétlést, ezeket kérlek javítsd. Valamit írj egy képességfejlődési rendszert, amiben leírod, hogy pontosan milyen módon válik erősebbé, kontrolálhatóbbá az alakváltás Bryan életében. Ennek az alapját John előtörténetében megtalálod, és a későbbiekben átmásolhatod majd az adatlapodba is.

Illetve, ami feltűnt az eddig elolvasott előtörténetek után, hogy nincs példa hozzászólásod, amit alapvetően eléggé hiányolok...

Mivel nincs képességfejlődési rendszer és példahozzászólás, addig nem tudom elfogadni az előtörténetet, amíg ezeket a hiányosságokat nem pótlod!
avatar
Lois Lane
Admin

Hozzászólások száma : 281
Hírnév : 0
Csatlakozott : 2011. Dec. 03.
Életkor : 32
Tartózkodási hely : Metropolis

Karakterlap
Foglalkozás: oknyomozó riporter
Alias:
Csoport:

Felhasználó profiljának megtekintése http://metropolis.hungarianforum.com

Vissza az elejére Go down

javított előtöri

Témanyitás by Vendég on 2011-12-25, 03:35

Név: Cholo Bryan Torres alias A Nomád (nevét onnan kapta, hogy sosem töltött egy helyen huzamosabb időt ha bérgyilkosként dolgozott éppen)
Születési hely/idő: 1986, július 9, Smallville
Kor: 24
Nem: Férfi

Kaszt: Bérgyilkos, de amikor hosszabb időre egy küldetésre megy akkor az adott városba valamilyen harcművészetet oktat, hogy elfedje valódi célját. Harmadik munkaként néha kilövő, ami azt jelenti, hogy problémás vadállatokkal leginkább ragadozókkal és ezen belül is emberevőkkel végez. Ehhez nem kell külön végzettség egyszerűen ismerik, és ezért hívják. Ez a munka arra is alkalmas, hogy elbújhasson hisz az ilyesmi sokszor hónapokig is eltart mellesleg új alakokra is szert tehet. Vonzzák az illegális küzdősport események is, vagyis a tiltott meccsek. Ha van, ilyenre lehetősége sose hagyja ki.

Faj: Meteorfertőzött ember

Oldal: Semleges

Képesség. Bryan képes rá, hogy felvegye azon állatok alakját, amelyeknek már sikerült megszereznie a vérét (benne a DNS-ükkel). Ezek a következők: Farkas (fekete-fehér), Leopárd, Karvaly. Képes részleges átváltozásra, ami szemét és fogait érinti, valamint karmokat tud növeszteni, ami közelharcban felbecsülhetetlen érték. Szemeivel képes a sötétben is látni. Jártas a Capoeirában valamint a késsel és egyéb szúrófegyverekkel vívott harcban is. Bár munka közben inkább az alakváltáshoz folyamodik. Az egyetlen dolog, ami utalhat rá az szemének sárgás villogása, amikor fény éri. Gyorsan tanul.

Fejlődési rendszer:

1. szint: Csakis teljes alakváltásra képes. Nem képes semmiféle részleges alakváltásra (karmok, fogak növesztése) így emberi alakban az állati érzékeit sem tudja használni. Csakis egy normál ember erőkifejtésére képes.

2. szint: Még most sem képes részleges alakváltásra, de az állati érzékei közül a szaglást már tudja használni emberi alakban is. Csakis normál emberi erő kifejtésére képes.

3. szint: Nem képes részleges alakváltásra, de már képes az állati érzékei közül a látást és a hallást használni. Csak normál emberi erő kifejtésére képes.

4. szint: Képes karmokat növeszteni a kezein valamint képes emberi alakban is használni állati érzékeit. Csak normál emberi erő kifejtésére képes.

5. szint: Képes karmokat és fogakat növeszteni valamint állati érzékeit használni emberi alakban. Valamivel erősebb, mint egy átlagember.

6. szint: Képes félig ember- félig állati alakot felvenni. Jóval erősebb az átlagembernél átváltozott alakban.

Kinézet: Bryan kb.186 cm magas, barna szemei vannak megnyugtató tekintettel, a haja sötétbarna és mindig rövidre vágva hordja, általában nincs szakálla és bajusza, de néha megnöveszti. Kapucnis pulóvert szokott hordani, farmerral valamilyen sportcipővel és egy fekete bőrkabáttal, aminek prémes széle van.

Jellem: Bryan barátságos, de alapjában véve visszahúzódó és bizalmatlan. Intelligens, jó beszélgetőpartner. Bejárta már szinte az egész világot és rengeteg témában tájékozott. Mély nyomot hagyott benne, hogy kiskorában apja és testvére elűzte otthonról a képessége miatt és nagyrészt ők felelősek azért, hogy Bryan rossz társaságba keveredett és végül erre a pályára lépett. Amikor egy új városba megy, igyekszik összebarátkoznia az otthona közelében élőkkel, de csak annyira amennyire szükségesnek tartja. A környezetében élők számára egy kedves, segítőkész srác, aki szinte semmit se árul el magáról. Egyedül él (bár sokszor nagyon vágyik egy társra, egy barátnőre) és azzal fedi el igazi munkáját, hogy elkezd Capoeirat oktatni. Ha van a környéken valamilyen kávéház vagy kocsma oda rendszeresen betér és igyekszik valamilyen kapcsolatot tartani a helyiekkel, hogy ne keltsen gyanút senkiben. A munkájában pontos és könyörtelen maximálisan kihasználja a képessége adta lehetőségeket. Ez avatja őt a földkerekség egyik legkeresettebb bérgyilkosává. De alapjában véve nem ördögien gonosz, amit az is bizonyít, hogy már több emberevővel végzett legfőbbképpen Indiában, amik a különböző falvak lakosait sanyargatták sokszor éveken át, de úgy gondolja, hogy ez az egyetlen módja, hogy valamilyenfajta életet tudjon élni ezzel a képességgel.

Előtörténet:

1986, Július 9-én született Smallville városában egy máltai származású család második gyermekeként. Apja Terrence D’agostino rendőr, anyja Kelly Torres titkárnő a bátyja pedig Stephen D’agostino. Bryan apja mindig is Stephent szerette jobban. Bryan inkább konc volt a nyakán és még, anno amikor az anyja terhes volt vele azt akarta, hogy Kelly vetesse el a magzatot, de ő erre nem volt hajlandó és végül Terrence is beletörődött a dologba bár nem szívesen. A kis Bryan élete normálisan telt az 1989-es meteorzáporig. Ekkor édesanyja meghalt miután egy meteorkő hozzá túl közel csapódott be. Bryan is vele volt és ő ugyan túlélte a becsapódást, de a meteor maradványai egy kis időre elborították. Nem esett komolyabb baja viszont nagy mennyiségű kriptonit sugárzás érte (bár erről akkoriban még nem tudtak). A tragédia után apjával és bátyjával elköltöztek Snallvilleből. Montanába, Miles Citybe költöztek.

8 évvel a tragédia után a családfő úgy gondolta, hogy egy közös kempingezés jót tenne a családnak ezért együtt elutaztak a Yellowstone Nemzeti Parkba egy pár napra. Eleinte jól is ment minden, de a 3. éjszaka egy éhes farkas lopódzott Bryan sátorához és megpróbálta elvonszolni a fiút. De Bryan karakánul küzdött és az állat végül elengedte. A fiú súlyos sebeket szerzett a nyakán, a karján és a vállán, de túlélte a találkozást. Ám ezután ágynak esett és kórházba is kellett szállítani. Hatalmas fájdalmai voltak, magas láza és a teste mintha néha deformálódott volna. Már mindenki a legrosszabbtól tartott amikor Bryan hirtelen jobban lett. A vizsgálatok mindent rendbe találtak és hazaengedték.

Csakhogy senki se tudta, hogy most kezdett el kifejlődni Bryan különleges adottsága az alakváltás, ami a meteoreső óta fejlődött benne és a farkas harapása volt a katalizátor, ami beindította. De a fiú még kicsi volt és nem tudta irányítani az alakváltást. Nem sokkal az után, hogy kiengedték a kórházból Bryant a bátyja nagyon felmérgesítette. A srác rosszul lett és beindult az átváltozás. Bryan átalakult farkassá majd kis híján végzett Stephennel és az apjával is. A család megrettent ettől és végül is a legegyszerűbb módot választva elkábították, kocsiba dobták majd miután átkocsikáztak Idahon és Oregonon kidobták Kaliforniába. Ők ezután, nyugodt szívvel hazaautóztak és odahaza azt mondták, hogy Bryan reggel elindult az iskolába, de nem jött már haza. Ezután ők ismét továbbköltöztek nehogy Bryan valaha is újra rájuk találhasson. Eközben Bryannek még itt a napfényes Kaliforniában is vajmi kevés esélye volt az életben maradásra ám nem várt segítséget kapott. Los Angeles utcái már ekkor is tömve voltak a különféle utcai bandák (MS-13, 18-asok stb.) tömegével. És ezek folyamatosan toborozták a tagokat. Bryant az MS-13 fogadta tagjai közé. Ez a banda drogkereskedelemmel foglalkozott és szüntelen háborúkat vívott a riválisokkal szemben. Bryan gyorsan beilleszkedett új „családjába”. A rengeteg bandaháború miatt az MS soraiba edzett harcosok is tartoztak, akik magas szinten műveltek olyan harcművészeteket, mint a Capoeira és a Kick-Boksz. Bryan a Capoeirat elsajátította az 5 év alatt egy egész jó szinten, valamint a banda akkori kinevezett bérgyilkosától (ő Bryant szánta az utódjául) megtanulta a késsel való küzdelmet és az alapvető lőfegyverek használatát miközben a magasabb rangú, veterán tagok elintézték számára a papírokat kapcsolataik révén így lett Bryanből Cholo és mellé új vezetéknévként anyja leánykori nevét a Torrest kapta. Bryan iskolába is járt így szert tett arra a tudásra, ami a képességének megértéséhez kellett. Értelmes gyerek révén gyorsan rájött az összefüggésekre valamint meg is tanulta uralni a képességét. Immáron szándékos alakváltó lett. Ezután, szerezte a karvaly alakját mondván, hogy utolsó menekülési lehetőségként még jól jöhet. 5 évig remekül ment a sora és Bryan mindig bizonyított, amikor kellett. De ennek ellenére is magának való maradt. Túlságosan mély nyomot hagyott benne az, ahogy tulajdon családja elbánt vele és ezt sose heverte ki. Mindig az jutott eszébe, hogyha az anyja élt volna ő nem engedte volna, hogy ezt tegyék vele. De ettől függetlenül elégedett volt a sorsával és úgy gondolta, hogy annak kell örülni ami, van. Ám Bryan „idilli” élete fölött sötét fellegek gyülekeztek. Egy rivális banda egy éjjel rajtaütést intézett Bryan csoportja ellen és szinte mindenkit megöltek. Alig páran (köztük Bryan) élték túl a támadást és ők közös megegyezéssel végül úgy döntöttek, hogy szétszélednek Valakik csatlakoztak az MS egy másik csoportjához de Bryan külön utakra lépett.

Ettől kezdve számítja Bryan bérgyilkos pályájának kezdetét. Kihasználta az alakváltó képességét és váltogatva állati alakjait átszökött Bolíviába. Sokszor pihent és általában visszaváltozott emberré útközben, hogy valami élelmet szerezzen, de ha nem volt más, akkor farkas alakban tizedelte a háziállatokat. Az út nagyon kimerítette. De itt megtalálta a számítását. Alulról kezdte sima utcai bérgyilkosként, akihez bárki odamehetett és 20-30 bolívianóért (Bolívia hivatalos pénzneme az értéke kb. 1 dollárnak felel meg) felbérelhette. A híre gyorsan terjedt és elkezdett felemelkedése a nagyok közé. Végül Bolívia legnagyobb Drogkartelljének szolgálatában állt. Innentől kezdve élete újra visszatért a „régi kerékvágásba”. Jelentős jövedelemre tett szert mivel nem pazarolta pénzét. Így telt el 2 és fél év. Ezután, Bryan úgy gondolta, hogy megérett arra, hogy függetlenítse magát. Időközben már megtapasztalta képességének működését és rájött arra is, hogy miként tehet szert új alakokra. Ez bonyolultabb, mint azt először gondolta. Ő sokáig úgy hitte, hogy a dolog úgy működik, hogy ő rágondol az adott állatra és felveszi az alakját. Nos, a dolog huzamos idő után se működött ezért Bryan nekilátott újragondolni a dolgokat. Összerakta a történéseket és végül arra jutott, hogy az állat DNS-éhez kell hozzájutnia. Ezt azzal teheti meg a legkönnyebben, ha a véréhez vagy a nyálához jut. Képessége sajátos kompatibilitást mutatott az állati DNS-sel és képes volt beépíteni a saját genetikai felépítésébe. Ám egy új alak felvétele mindig azzal járt, hogy pár napra ágyhoz szögezte Bryant aki ilyenkor a poklok poklát élte meg. Ezért limitálta azt, hogy mely állatok alakját „szerzi meg”. Végül is az amerikai kontinenstől kapta a farkas és a karvaly alakját. Ekkor már elmúlt 18 és úgy döntött, hogy ideje váltani. Végzett a drogkartellel majd angolosan elhagyta Bolíviát minden eddig összegyűjtött pénzével együtt. Volt főnökének utódja nem üldözte, mert örült, hogy végre ő került nyeregbe és amúgy is félt Bryantől. Bryan ezután megfordult a világ több pontján.

Járt Európában ahol dolgozott a szicíliai maffiának és megfordult a francia valamint az angol és az orosz alvilág magasabb köreinek szolgálatában is. Thaiföld következett. Bangkok a bűnözés melegágya volt így bőven talált magának munkát és szépen eléldegélt, de ő világot akart látni. Kereste a helyét a világban. Ezután utazott Indiában ahol egy újfajta munkára kapott rá. A kilövésre. Méghozzá emberevők kilövésére, ami rendkívül jövedelmezőnek számított mivel a kormány általában mindenáron meg akart szabadulni ezektől a rendellenes állatoktól minél hamarabb. Amikor érkezett akkortájt 3 emberevő is garázdálkodott Indiában: 2 tigris és egy leopárd. Mivel a leopárd okozta a legtöbb problémát így Bryan úgy döntött, hogy először vele számol le. Mellesleg már érlelődött benne a gondolat, hogy meg kéne szereznie a leopárd alakját hisz ezzel az alakkal szint minden ajtó megnyílik előtte. De volt egy feltétele: mivel gyerekkorában Jim Corbett emberevőkről szóló könyvei a kedvenc olvasmányai voltak azok nyomán indult el a küldetésre és Corbett egyik alapszabálya mindig az volt, hogy rajta kívül senki se vadásszon vele egy időben. Ki szeretné, ha agyonlőnék miközben az emberevő után cserkészik? Ettől eltekintve bár semmit sem tudott az állatról és annak vadászatáról a Corbett könyvekből szerzett információkon kívül bízott benne, hogy állati képességei pótolják ezt a hiányt. Viszont mint arra később fájdalmas tapasztalatok árán rájött a képességei semmit sem érnek, ha közben lankad a figyelme. Ugyanis egy héttel azután, hogy megérkezett egy meredek vízmosás szélén rábukkant a leopárd lábnyomaira. A környékbeliektől már tudta, hogy egy jól fejlett hím leopárdról van szó és már a lábnyomot is ismerte. Ezeket vizsgálgatta, de közben lankadt a figyelme és mikor rájött, hogy ezek a nyomok még frissek már majdnem késő volt. Az életét csak az mentette meg, hogy mikor a leopárd ugrott ő akkor állt fel és így az a nyakszirtje helyett a vállát kapta el. Ennek nyomait a mai napig viseli. Mindkét vállán hosszú hegek vannak a leopárd karmaitól valamint a nyaktőnél egy forradás ahol a leopárd belém mart. A másik dolog, ami megmentette az volt, hogy mindketten legurultak a meredek vízmosáson és a vízbe zuhantak. A leopárd ekkor elengedte és inkább elmenekült. Bryan 3 hétig volt kórházban, de nem adta fel. Utána 3 hónapon át folyamatosan vadászott a leopárdra viszont az éjszakákon át való gubbasztás a fákon valamint az állandó elázás és erős szél erősen elhasználta a szervezetét nem beszélve a folyamatos idegi stresszről hisz mégiscsak egy rutinos emberevőt üldözött és szinte állandóan magán érezte a ragadozó figyelő tekintetét, amikor a dzsungelt járta és főleg éjszaka, amikor lesben állt az alkalomra várva, hogy végre golyót ereszthessen ellenfelébe. Maláriás lett és majdnem egy hónapra ágynak dőlt. De miután felépült ismét a ragadozó nyomába eredt és végül nem várt lehetőség hullott az ölébe. A leopárd szétmarcangolt egy férfit és a testet kb. 2 mérföldre vonszolta a falutól egy sűrűs erdős részen található tisztásra. Bryan ott találta az a leopárdot, ami békésen szunyókált egy kidőlt fatörzs mögött. Egy golyóval eltörte a lábát és így a még élő állattól szerzett vért, amit aztán később magának injekciózott be. Így, tett szert a leopárdalakra. Egy csapásra hős lett és az indiai sajtó tele volt a sikerével hisz előtte már többen elbuktak a leopárd elejtésében és többen az életükkel fizettek a dzsungelben elkövetett hibáikért. Ezután ígéretéhez híven a két tigrissel kellett végeznie. Új tapasztalatokkal a zsebében a két állattal összesen 4 és fél hónap alatt elbánt. Ezután Ausztráliába ment ahol 1 évig Sydneyben élt és dolgozott. Ezután visszatért Keltre. Fél évet töltött Kínában (Sanghai, Peking, Canton) ahol a Triádnak dolgozott és ezután másfél évre Japánba ment. Itt a Jakuzának melózott. Ekkor már 23 és fél éves volt. Jól érezte magát a Távol-Keleten, de a múlt emlékei még mindig gyötörték és érezte, hogy valami hiányzik az életéből. Ezután, úgy döntött, hogy szembenéz saját démonaival és visszatér Smallvillebe. A városba néhány dolog megváltozott mióta utoljára itt járt. Úgy határozott, hogy Capoeira edzéseket fog tartani fedő sztoriként. Persze régi munkájáról se mondott le és minden bizonnyal meg fog fordulni a metropolisi alvilág sűrűjében, de úgy döntött, hogy végre szeretne legalább részben normális életet élni és esetleg párt találni. Bár az utóbbi minden bizonnyal döcögős kezdetnek nézhet, elébe mivel ebbe nem sok gyakorlata van.

Megérkezése után Metropolisban telepedett le mivel még nem érzett magában elég erőt ahhoz, hogy Smallvilleben telepedjen le. Viszont a városba már ellátogatott és rögtön anyja sírjához ment amit nagyon régóta nem látogatott meg. Itt viszont összefutott az apjáékkal. Nagyon nagy önuralomra volt szüksége, hogy futni hagyja őket, de meghagyta, hogy ha még egyszer összefutnak, akkor nem lesz ilyen szerencséjük. Ennek levezetéseként megritkította az egyik helyi farm állatállományát egy tehénnel és egy kutyával. A következő kellemetlen meglepetés az volt, amikor kiderült, hogy Lex Luthor eltűnt, mint szürke szamár a ködben. Ez azért érintette rosszul mivel ideérkezésekor arra számított, hogy majd Lex Luthor el tudja látni megbízásokkal. De mivel ez a lehetőség is kibukott így maradt a Capoeira edzések tartása. Itt ismerte meg Lana Langot, ami viszont eddig visszatekintve az első pozitívum, ami eddig érte mióta ideérkezett.


Példa HSZ.:

Miután kikötötték a kecskét az úttól nem messze, intettem Bisan Singh -nek és Madho Singh –nek, hogy térjenek vissza a faluba. Korábban meghagytam nekik, hogy napfelkelte után térjenek vissza. Én ezután felmásztam a kecskétől kb. 20 méterre lévő fára. A kecske most, hogy egyedül lett hagyva vad mekegésbe kezdett.

Alig fél óra volt már vissza a naplementéig és nem számítottam a leopárd érkezésére a teljes sötétség beállta előtt így amennyire az lehetséges volt próbáltam magamat kényelembe helyezni egy villa alakú ág és a körülötte lévő indák segítségével, hogy minél tovább maradhassak mozdulatlan. Ezután lehetőségeimhez mérten próbáltam gyönyörködni a himalájai naplementében. ~ Hiába! Sok helyen jártam már a világban, de a naplemente sehol sem olyan csodálatosan szép, mint a Himalája lábainál. Ahogy először arany majd narancssárga és végül piros majd vörös színben játszik az gyakorlatilag nem adható vissza szavakban!

Miután a nap lement még volt egy kb. fél órás periódus, amikor még tisztán lőhetek a leopárdra, ha addig megérkezik és megtámadja a kecskét. De utána órákon át tartó sötétség, amíg a hold feljön. Addig csak a hallásomra hagyatkozhatom valamint arra a halvány foltra, ami a kecskét fogja jelenteni és a leopárdot. Volt fényszóró a puskán, de azt addig nem akartam felkapcsolni, amíg a leopárdot nem sejtem a kecske környékén.

~ Őszintén, szólva semmi kedvem sem volt sem ezt az éjszakát sem esetleg még egy pár másikat végigülni egy fán és mostanra megbántam azt a felelőtlen ígéretemet, miszerint ha végzek az összes emberevővel, akkor megsemmisítem a helyiek sokad rangú ellenfelét: egy leopárdot, ami rákapott a háziállathúsra. Ennek okán nem okozott semmiféle örömet az a gondolat, hogy ezt az állatot is elpusztítsam hisz sose ártott emberi lénynek. Az egyetlen bűne az volt, hogy alkalomadtán megkönnyítette viszontagságos életét azzal, hogy elejtett egyet-egyet a falusiak jószágai közül. Viszont a hegyvidék lakói szegény emberek és még ennek a pár jószágnak az elvesztései is erősen érezhető számukra. Ezért kell pusztulnia a leopárdnak!

Már beállt a teljes sötétség és a kecske is aludni tért. Kb. háromnegyed óra telt el a sötétségből, amikor egy fácán majd nemsokára egy szarvas kezdett el vészjeleket adni. ami félreérthetetlenül közölte az erdő lakóival, hogy a leopárd elindult és most útban van errefelé. Minden reményem a kecske nyakába kötött csengettyűben és az alattam levő elszáradt levelekben volt. Jelenleg csakis ezek árulhatták el a leopárd hollétét. Akár hogy is nem volt mese: a pihenőnek vége! Elhelyezkedtem az ágon úgy, hogy semmit se kelljen emelnem illetve mozdítanom a kecskére állított puskán, ha majd itt az idő.

Nem tudom mennyi idő telhetett el talán fél óra, de meghallottam a kecske nyakában lévő csengettyűt majd a fa alatt, amin ültem a száraz levelek közül eredő apró zajt. Semmi kétség a leopárd megérkezett és épp most készül megtámadni a kecskét. Aztán surranást hallottam és bekapcsoltam a kecskére irányított fényszórót és megláttam a leopárd vállát és nyakát. ~ Most megvagy! – gondolom magamban. Azonnal meghúzom a ravaszt. A fegyver zaja hatalmas visszhanggal ül el. Először nem láttok mást csak a földön heverő döglött kecskét. ~ Francba is! Biztos a kecskét találtam el a leopárd helyet! Mindegy! Reggelig nem tanácsos követnem. Azt hiszem jobb lesz, ha addig kicsit megpróbálok megpihenni. - ezzel ismételten kényelembe helyeztem magamat immáron tekintet nélkül arra, hogy milyen helyzetben van a puska és egy kicsit szundítottam.

A felkelő nap sugarai ébresztettek. Körülnéztem, de az embereimet sehol sem láttam. ~ De nézzük meg, hogy milyen sikerem volt előző este! – majd elindultam a kecske felé. Magamban még most sem tudtam elhinni, hogy így elhibáztam volna a leopárdot, hogy a kecskét találom el helyette. De amikor odaérek elégedetten győződöm meg arról, hogy a kecskét nem én öltem meg, hanem a leopárd legalábbis az a négy szemfognyom erről árulkodik a kecske torkán. És ekkor pillantom meg a széles vércsíkot nem messze a kecskétől. ~ Ezt az utat nincs olyan élőlény, ami két perccel túlélte volna! – így bátran indulok neki a vérnyom követésének. A nyom levezett az útról egy kis szántóra. És ott fekszik a leopárd…
Később, amikor megvizsgálom, nem tudok speciálisan egy okot megjelölni, amiért áttért a háziállatok vadászatára. Életerős, fiatal nőstény élete virágjában. Látszólag semmi sem indokolja étrendváltoztatását. A lényeg, hogy ezzel az utolsó ígéretemet is teljesítettem. Azt hiszem, most egy jó időre elegem van Indiából meg az emberevőiből is. Az tuti, hogy emberre vadászni sokkal könnyebb! De azért ez sem volt olyan rossz. Ki tudja talán lesz még alkalmam ennek a bizarr sportnak hódolni!

Vendég
Vendég


Vissza az elejére Go down

Re: Bryan Torres

Témanyitás by Sponsored content


Sponsored content


Vissza az elejére Go down

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére


 
Permissions in this forum:
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.