Oliver Queen

A nevem Oliver Queen. Öt pokoli év után egyetlen céllal tértem haza: Hogy megmentsem a városom. Vannak, akik csatlakoztak a küldetésemhez. Számukra Oliver Queen vagyok. De Star City lakosai számára valaki más vagyok… valami más. Hadd meséljem el, hogyan is váltam én a Zöld Íjásszá.
Oliver Jonas Queen, vagyis én, a milliárdos playboy és igazságosztó íjász, 1985. május 16-án születtem Robert és Moira Queen gyermekeként. Amikor apám, Robert repülőket vezetett, gyakran én segítettem neki a szerelésben és a karbantartásban. Talán innen jön a mérnöki dolgokhoz való érzékem.
Gyerekkoromban megismertem Tommy Merlyn-t, akivel életre szóló barátság alakult ki köztünk. Valamint Laurel Lance-szel is, bár hozzá érzelmileg jobban kötődtem. A 20-as éveink eléggé zűrösen teltek. Botrányt botrány követett. Egyik ilyen eset az volt, amikor Tommy megtámadott egy paparazzit, ittasan vezettünk, taxit loptunk, vagy éppen egy rendőrt vizeltünk le. Aztán bejött a képbe Laurel húga, Sara. Tommy egyik partiján Sara meglátott, és rögtön belém szeretett, így velünk tartott, bármerre jártunk. A sors iróniája, hogy én Laurellel kezdtem el randizni. Valójában mindig is hozzá húzott a szívem, bármilyen nővel is fényképeztek le, vagy töltöttem az estémet.
Négy iskolából rúgtak ki, de az utolsót nem árultam el a szüleimnek, csak mielőtt a Queen Gambit útjára indultunk volna. Annak ellenére, hogy lusta voltam, mégis találtam elég motivációt, hogy elolvassam az Odüsszeiát. Valószínűleg ez is közrejátszott a túlélésem során.
Emlékszem 2007-ben Laurel elkezdett piszkálni, hogy ideje lenne összeköltöznünk, mert a barátaink, Ray és Jean már megtették. Elsőre belementem, de később bepánikoltam és elfutottam a döntés elől. Összefeküdtem egy másik nővel, akit, mint utólag kiderült, teherbe ejtettem. Fiatal voltam és ostoba. Tudtomon kívül édesanyám, Moira lefizette a lányt, hogy költözzön el Central Citybe és soha ne mondja el nekem, hogy van egy fiam. Később a kapcsolatom tovább romlott Laurellel, amikor titokban összejártam a húgával, Saraval. Őt még a Queen Gambit fedélzetére is felvittem, amikor Roberttel útnak indultunk.
Azt az ominózus utat valaki szabotálta, a hajónk pedig süllyedni kezdett. Eleinte élveztem a helyzetet Saraval, eléggé illuminált állapotban, de a helyzet súlyosbodni kezdett, Sara pedig kirepült a hajóból, amikor az felborult. Azt hittem, hogy elvesztettem. Próbáltam megkeresni, de apám a mentőcsónakba húzott. Ő tartotta bennem a lelket. Egészen a halála pillanatáig. A sajtó úgy tudja, hogy ő is életét vesztette a balesetben, pedig valójában nem akarta vállalni a tettei következményeit és főbe lőtte magát a szemem láttára. Soha nem fogom elfelejteni a pillanatot. Hozzám került a naplója, tele nevekkel. Ekkor vált világossá számomra, hogy a családunk más emberek kárán vált gazdaggá.
Mikor kezdtem feladni a reményt, kikötöttem egy szigeten, ami Lian Yu nevet viselte. Lefordítva Purgatóriumot jelenti kínaiul. Apám elhamvasztása közben rám támadott egy csuklyás alak, és meglőtte a vállam. Ám ez nem jelentette a megváltó halált számomra. Épp ellenkezőleg. Ez volt a kezdet. A csuklyás, Yao Fei a makacsságom ellenére is megpróbált belőlem egy olyan embert faragni, aki képes a túlélésre. Megtanított íjjal lőni, amiért a mai napig hálás vagyok neki. A szigeten megkínoztak, többször megpróbáltak megölni. Az egyik ilyen alkalom után az utam keresztezte Slade Wilsonét. A csapatunk tagjává vált, próbált segíteni megszökni a szigetről, amely korántsem volt olyan üres és kihalt, mint eleinte hittem. Egy szerelmi háromszög, ami köztem, Slade és Shado, vagyis Yao Fei lánya közt alakult ki, tönkretette a barátságunkat. Mikor Shado engem választott, az ellentét odáig fajult, hogy megöltem Sladet. Legalábbis ezt hittem. Nem voltam végig a szigeten, Hong-Kongban is voltam, habár nem önszántamból, Amanda Waller megbízásából küldetéseket hajtottam végre. Később azonban visszatértem Lian Yu szigetére.
Öt kínkeserves év után egy halászhajó által feloldozásra leltem és hazajutottam. Az, hogy életben vagyok felkavarta a sajtót, a várost, sőt az országot is. Mindenki arra számított, hogy ugyanazt az életmódot folytatom, amit magam mögött hagytam 5 évvel ezelőtt. Ám fogadalmat tettem apámnak, hogy rendbe hozom a várost, amely a korruptság bűzétől van tele. A külvilág számára meg kellett tartanom a rólam kialakult képet, így belevetettem magam az éjszakai életbe. De más módon is. Robert listája alapján egyesével elkezdtem felkutatni az embereket, akik cserben hagyták a várost. Sajnos a tevékenységem a rendőrség figyelmét sem kerülte el. A legjobban pont az a Quentin Lance nyomozott utánam, aki történetesen Laurel apja.
Visszatérésemnek talán Thea örült a legjobban. A húgom, akinek a biztonsága számomra a legfontosabb. Soha nem tudhatja meg a titkomat, ahogy más sem. Éppen ezért volt probléma számomra, amikor megkaptam testőrnek John Digglet. El kell ismernem, piszkosul jó abban, amit csinál, bár őt is sikerült leráznom magamról párszor. A Deadshottal való küzdelem során azonban nem volt más választásom, mint felfedni a kilétem előtte. Így már minden világossá vált számára, és ahelyett, hogy megpróbált volna lebeszélni a tevékenységemről, vagy feladott volna a hatóságoknál, inkább egy hűséges segítőre leltem a személyében. Ha pedig már a társaknál járunk, elengedhetetlen, hogy megemlítsem Felicity Smoakot. A Queen Industries szolgálatában dolgozott és dolgozik is a mai napig. Ha számítógépes segítségre volt szükségem, hozzá fordultam. A mai napig nem ismerek jobbat a szakterületén. A Vállalkozás felderítése közben azonban súlyos sebesült szereztem, ekkor tudta meg Felicity a titkomat. Ezek az események, és a Glades-i földrengés kovácsolt össze minket azzá a csapattá, akik a mai napig együtt vagyunk. A majdnem bekövetkező katasztrófa és Tommy barátom halála döbbentett rá, hogy nem lehetek az a hős, akivé válni szeretnék, ha embert ölök. Aznap, akkor és ott, a barátom teste felett rájöttem, hogy a halál nem elég büntetés azoknak, akik cserben hagyták a várost. Így hát megfogadtam, hogy nem alkalmazok halálos módszereket.
Mikor tudomást szereztem, hogy Slade Wilson életben van, ráadásul rám vadászik bosszúra szomjazva, tudtam, hogy a szeretteim nagy veszélyben vannak és ez a gondolat megbénított és kihatott a cselekedeteimre. Sajnos az események úgy alakultak, hogy édesanyám lett a kettőnk csatájának áldozata. Akkor azt hittem, hogy soha nem heverem ki a veszteséget, azonban miután legyőztem, nem öltem meg. Helyette egy szuperbiztonságos börtönbe zárattam be és megbocsátottam neki. A sors iróniája, hogy ez a börtön pont a Lian Yu szigeten van.
A célom továbbra is egy élhető, biztonságos, korrupciótól mentes várost létrehozni. Szerencsére ebben más, különleges adottsággal megáldott személyek is segítenek. Az egyik ilyen Barry Allen, aki hihetetlen sebességével védi Central City városát. Amikor lehetőségem van rá, szemmel tartom és tanácsaimmal ellátom, hogy egyengessem útján. Még sokra fogja vinni a srác.
Nem csak Central Cityben, de Metropolisban is tiszteletemet szoktam tenni, ahol akarva-akaratlan romantikus kapcsolat alakult ki köztem és egy buzgó riporter, Lois Lane között. Történt, ami történt, mindketten továbbléptünk, de barátok maradtunk. Ő jelenleg azzal a Clark Kenttel van eljegyezve, aki korunk egyik meghatározó alakjává kezdi kinőni magát. Most még a Maszatnak hívják, de én frappánsat nevet választanék neki.
Így váltam hát valaki mássá… valami mássá. A nevem Oliver Queen. Én vagyok a Zöld Íjász!


Egyéb:
Oliver testének 20%-át hegek borítják, másodfokú égések a hátán és a karján. Legalább 12 törése volt, amik nem rendesen forrtak össze. Ezen kívül több tetoválás is található a testén. A mellkasa bal oldalán az orosz maffia Bratva tetoválása látható, Anatoly csapatának tagja jele. A bal vállán lévő sebhely a Yao Fei általi lövésre emlékezteti őt. A hasfala bal oldalán a Billy Wintergreen általi sebhely látható. A hasfala jobb oldalát egy másik tetoválás díszíti, amit Hong-Kongban szerzett. A sárkány tetoválás a bal lapockájánál Shadora emlékezteti. A derekán lévő égési sérülés eredetére egyelőre nem derült fény.